A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács mentorprogramot indít Háromszéken kísérleti jelleggel, három sepsiszentgyörgyi liceum részvételével. A program bonyolításához szükséges szakmai hátteret a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete biztosítja. A Mentorprogram célja négy-hat fiatal, alulteljesítő tehetség fejlesztése, támogatása személyiségük kibontakoztatásában. A program keretében a mentor képzésen kiemelkedő eredményeket elért szakemberek (mint mentorok), valamint szakmai előrehaladásuk érdekében személyes támogatást/tanácsokat váró tanulók (mint mentoráltak) dolgoznak együtt négy hónapon át. A program megvalósulási helyszíne: Sepsiszentgyörgy.
A programot megelőzően mentorképző tanfolyamot szerveztünk pedagógusoknak, tehetséggondozásban tevékenykedő szakembereknek, Bajor Péter és Bajor Beáta magyarországi tehetséggondozói szakértők vezetésével. Ezzel kívántuk megalapozni szakmailag a mentorprogramunkat, azaz a képzésen résztvevő kollégák közül hármat megbíztunk a mentorálás feladatával.
Első lésében mérést végeztünk, gondolkodási és érdeklődési területnek megfelelő kompetenciák meghatározására, majd az eredmények alapján kiválasztunk 4-6 fiatalt, akik a bekerülnek a mentorprogramba, azaz négy hónapon keresztül egyéni fejlesztési terv alapján együttműködik a mentorral képességeinek fejlesztésében. A célcsoportot a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közigazgatási Liceum, Plugor Sándor Művészeti Liceum és Református Kollégium XI. osztályai képezik, közülük válogatjuk ki a mentorprogramba kerülő diákokat. A mérési eszközök kiválasztásában, valamint az eredmények összegzésében Dr. Páskuné Kiss Jutka, Dr. Kondé Zoltán és Dr. Abari Kálmán a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált egyetemi docense nyújt szakmai segítséget.
A mérés folyamata
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács által szervezett és támogatott mentorprogramban olyan tanulók azonosítását célozzuk meg, akik esetében valamilyen belső vagy külső ok miatt gátolt a tehetségpotenciál kibontakozása, vagyis tehetségük nem nyilvánvaló.
A mérés célja a kognitív képességek szempontjából a (1) fluid intelligencia mérése, a nem-kognitív jellemzők terén pedig egy (2) motivációs profil felállítása, valamint egy (3) tehetségprofil készítése.
Az online tesztkitöltést követően követően a rögzített adatok továbbításra kerülnek az Inquisit szerverére (lásd lentebb), és egy a kezelőfelületen keresztül letölthető excel fájl formájában tárolódnak. Mint ahogy a kitöltés helyszíne és időpontja is.
2. Motiváció mérése. Ehhez a Motivációs Profil Kérdőívet használjuk, amelyet – eltérően az egyetértés intenzitását mérő Likert-skálás megoldástól – pontelosztásos módon szerkesztettük. Ezzel a megoldással elkerülhetjük a „felfelé pontozást”, és a motiváció minőségi aspektusaira, az egyes motivációs tartalmak személyes motivációs mintázatában megjelenő pozíciójára, azaz a személyes motivációs profilra jobban ráláthatunk. Vagyis nem arra kapunk választ, hogy mennyire motivált egy tanuló a tanulásra, hanem hogy hogyan, és mi a legjobb mód őt mozgásba hozni.
A mérés során használt mérőeszközök
1. Kognitív képességek mérése
A kognitív képességek mérésének célja a tanulók kognitív potenciáljának becslésén keresztül a kiemelkedő, de legalább az átlagos szintet meghaladó képességű tanulók azonosításával megalapozni a mentorprogram sikerét.
A kognitív képességek a személy intellektuális „erőforrásainak” és „eszközkészletének” azon tényezőit jelentik, amelyek a nem kognitív tényezőkkel (motiváció, érdeklődés, személyiség) összefonódva a tehetség kibontakozásának folyamatát a személyt érő környezeti hatások (nevelés, oktatás, tehetséggondozás) mentén meghatározzák. A kognitív képességek mint az értelem adottságai ugyanakkor csak a lehetőségét kínálják annak, hogy a tanuló a környezeti tényezők szerencsés együttállása esetén, megfelelő eltökéltség és elszántság mellett, kitartó erőfeszítések és munka révén kibontakoztathassa a benne rejlő tehetséget.
2. Motivációs Profil Kérdőív
A Motivációs Profil Kérdőívet – eltérően az egyetértés intenzitását mérő Likert-skálás megoldástól – pontelosztásos módon szerkesztettük. Ezzel a megoldással elkerülhetjük a „felfelé pontozást”, és a motiváció minőségi aspektusaira, az egyes motivációs tartalmak személyes motivációs mintázatában megjelenő pozíciójára, azaz a személyes motivációs profilra jobban ráláthatunk. A kérdőív által mért motivációs skálák a következők: Erőfeszítés, Feladatorientáció, Versengés, Dicséret, Jutalom, Státusz, Visszajelzés, Társas törődés, Társas függés.
3. A tehetségterületek vizsgálata
Howard Gardner Többszörös Intelligenciaelmélete szerint nem csak egyféle intelligencia létezik. A különböző „intelligenciák” más-más kognitív területre szakosodtak, továbbá minden emberben egy sajátos „keveréket”, mintázatot alkotnak. A szerző eredetileg hat intelligenciát különböztetett meg, amelyet mára kilencre bővített. Ezek az intelligenciák (vagy kompetenciák) a személy egyedi fogékonyságához, tehetségéhez kapcsolódnak, és megmutatkoznak abban a módban, ahogy a személyek demonstrálják – amennyiben erre lehetőséget kapnak – intellektusukat. Az egyes intelligenciák fejlettségüket tekintve eltérhetnek egymástól. Ezek az intelligenciaterületek a következők: verbális-nyelvi, logikai-matematikai, téri-vizuális, zenei, testi-kinesztetikus, interperszonális, intraperszonális, természeti, egzisztenciális intelligencia.
Mérések csoportonkénti időbeosztása
Az elemzéseket hatfokú Likert-skálával végezték. Az eredmények úgy iskolák/osztályok szintén hasznosíthatók, mint egyénileg. Minden mérésben résztvevő diák kimutatást kapott a mérési eredményekről, konkrétan egyéni motivációs és tehetségprofilt.
A programról a médiában:
Székelyhon
Háromszék napilap
Szervező: Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács 
Támogató: Kulturális és Innovációs Minisztérium, Budapest 
Fotók
Mérések bonyolítása
