Az Ady Endre ösztöndíj-program fő célkitűzése, a szociálisan hátrányos helyzetű, ugyanakkor jó tanulmányi eredményekkel rendelkező diákok támogatása. Sikerrel valósult meg 87 magyar nyelven tanuló diák pénzügyi támogatása a pályázat által, mely olyan lehetőségeket biztosít számukra, melyeket a családok önerőböl, az esetek nagytöbbségében, nem tudnak biztosítani.

Az ösztöndíjban részesült tanulók 30%-a több teheségterületen tehetséges 35 tanuló gimnáziumi tagozatos, jellemzően 13-15 eves, 52 tanuló líceumi tagozatos, ők 16-19 évesek. A 87 ösztöndíjasból 12-an értek el megyei 1-2 helyezést, 16-an országos 1-4 helyezést és 13-an nemzetközi 1-8 helyezést.

Szociális helyzetükre vonatkozóan a következőket összegezhetjük: a 87 ösztöndíjasból 31 nagycsaládban él (5 főnél nagyobb családok), 17 árva vagy félárva, 8 ösztöndíjas valamely szüleje munkanélküli, 7 pályázó tartósan beteg és 42 család él 1000 lejnél (kb.76.000 Ftnak megfelelő lej összeg) kevesebb jövedelemből. Az ösztöndíjban részesült tanulók 60%-ának családi jövedelme kevesebb, mint maga az ösztöndíj mértéke, tehát kijelenthetjük, hogy nagyon nagy segítség volt számukra az Ady Endre ösztöndíj.

A beszámolók mind azt támasztják alá, hogy az ösztöndíjra nagyon nagy szükségük volt a tanulóknak és családjuknak egyaránt, olyan esetekben ahol csak az édesanya tartja el a gyerekeit, sokszor az ösztöndíj összege az édesapa hiányzó támogatását pótolja, de van, hogy a családi jövedelem kevesebb, mint az ösztöndíj mértéke. Az ösztöndíjas tanulók nagy hányada nagyon szerény, sőt nehéz anyagi körülmények között él, soksor megrendítő helyzetekkel is találkozunk.

A korábbi évek trendje az idén is folytatódott, a legtöbben laptop-ra költötték a támogatást, de szerencsére nem ez volt a legfőképpen kimagasló tárgy, amire a legnagyobb szüksége volt a diákoknak. Az idén, mioután a pandémia csendesülni és stabilizálódni látszik, sokan visszatérek a régi kerékvágásba és a tényleges fejlődéshez szükséges eszközökre költötték a támogatást, mint: keverőpult, kerékpár, edzőtábor, gitár, nyomtató, ergonomikus szék, hegedű, elektromos gitár, nyereg, lovas felszerelés.

Szerencsére még mindig sokan költöttek szakkönyvekre is, főleg az érettségiző, felvételi előtt álló diákok, valamint magán órákra, ami a felvételi sikerességét alapozza meg.

Elég nagy hányada a diákoknak a másoknál mindennapinak számító dolgokra fordította az ösztöndíj összegét: ballagás költségei, cipő, ruházat a midnennapokra, nyelvvizsga, soförsuli, egyetemi felvételi költségei, ingázás stb.

Jól látható, hogy mind-mind olyan dolgok, amik vagy az iskolai előmenetel szempontjából, vagy a tehetségterülettel kapcsolatosan hasznosítható és nélkülözhetetlen, vagy a mindennapi élethez szükséges kellékek, melyek másoknak alapból megvan, de ezeknek a szerény körülmények között élő diákoknak hiánycikk.

Tiszteletre méltó és ösztönző az az igyekezet, amivel ezek a szociálisan nehéz körülmények között élő tanulók, tudatosan és szorgalmasan állnak a tanulás és fejlődés mellé. A beszámolókból jól látható, hogy milyen sok időt és energiát fektetnek abba, hogy jó eredményeket érjenek el, és ezáltal biztsoítsák saját maguk számára a kényelmesebb jövőt.

Támogató: