A műhelymunkák eredménylistája letölthető az alábbi linkről: Kincskereső
Részletek:
Régi tárgyak községünkben
Interjú Ferencz Erzsébet nénivel:
„Édesanyám, Isten nyugtassa, elment Szeredába gyalog, mert akkor nem vot’ busz. Míg elment, eltelt 3-4 óra, én akkor beültem a fonószékbe, persze, hogy nem tudtam jól szőni. Mikor hazaért, akkor reám ütött, a kezemre, s azt mondta, hogy bontsd ki, mert nem jó. S következőleg elment, mán nem tudom mennyi időre s akkor megint beültem a szövőszékre. Persze, megin’ elrontottam, s megin’ visszabontottam, s egyszer csak nem rontottam el. S édesanyám ekkor azt mondta: »Jaj te Erzsike megint szőttél«, de nem mondta, hogy bontsam ki. S lassan bele jöttem, s lett a kommunizmus, s lett a szövetkezet, akkor má’ én úgy mentem oda, hogy tudtam tanítani másokat.”
Interjú Ferencz Ákossal
Kérdés: Ismeri-e ezt a harci eszközt?
„Amikor katona voltam én is használtam, igen, nagyon jól ismerem. A fegyverre kellett felcsatolni. Akkor olyat is lehetet hallani, hogy az első világháborúban úgy öntötték meg a fegyvereket, hogy mérgező port tettek bele. A por célja az volt, hogy a sebeket befertőzze.”
A csíkpálfalvi Márton Ferenc Iskola története
Benő Barbara interjút készített a 62 éves Péter Judit testnevelés szakos tanárnővel, aki jelenleg már nyugdíjas. Ebben az interjúban már információkat kaptunk az iskolánk névadójáról is, Márton Ferencről:
- Hány évet tanított az iskolában?
- 31 évet tanítottam a Márton Ferenc Általános iskolában, 1983. szeptember 1-től 2014. szeptember 1-ig.
- Hogyan tanított, mi volt a technikája (szabályok)?
- Mindig sportoltam, atlétikáztam, már általános iskolában, a mozgás része volt életemnek. Így, mikor a gimnáziumban szóba jött a pályaválasztás, gondolkodás nélkül a Testnevelési Főiskolát választottam. Hogyan tanítottam? Csak akkor tudod jól csinálni a munkádat, ha szereted azt és szereted a gyermekeket. Nem minden gyermek szeret minden tanárt. A testnevelés óra különbözik a többi órától, itt is a gyerekek tanulnak, fejlődnek, de ugyanakkor kikapcsolódnak, felszabadultnak érzik magukat, levezetik a többi óra stresszeit. Szerettem, ha a gyerekek ilyenek az óráimon, de mégsem zavarják meg az óramenetet. Meglegyen a kölcsönös tisztelet, mert ez mindenre hatással van. Szerettem, ha figyelnek rám, rend legyen, mivel a testnevelésóra nagyon balesetveszélyes is lehet, nagy odafigyelést igényel a tanár részéről. A gyerekek elsajátítják a tanultakat, következetes legyek az ők fejlődésükben és a játéknak fontos szerepe volt az óráimon, úgy az elemi, mind a felső osztályokban. A játéknak nevelő szerepe van minden korban, versengést, győzni akarást is jelent, de ugyanakkor a tesi képességet, akarati, értelmi és érzelmi fejlődést is jelentette. Mindenki szeret játszani, ezeknek a célja, hogy a gyerekek fejlődjenek, jól érezzék magukat.”