A "Nyelvében él a nemzet" legjobb kifejezése annak, hogy a nyelv nemcsak a kommunikáció eszköze, hanem a nemzeti identitás, a kultúra és az önállóság alapja is. Anyanyelvünk ugyanakkor egy összetartó kapocs, amely az anyaországi és külhoni magyarokat egyetlen nemzeti közösségbe fogja össze.
Oktatási rendszerünkben a magyar nyelv tantárgy a gazdag irodalom és nyelvtani ismeretekre terjed ki, gyermekeink, és magunk se sokan ismerjük azonban csodálatos sajátosságait nyelvünknek, amelyekről híres személyiségek nem kevés elfogultsággal nyilatkoztak. Miért írja Bernad Shaw, "Ha nem lennék angol, azt kívánnám, hogy magyar legyek.” ? Vagy miért fogalmaz Enrico Ermi így: „Valami van a magyar nyelvben, ami a gondolkodást más szintre emeli.” ?
Mi beleszületünk ebbe a csodálatos nyelvbe, és nem is tudjuk, milyen kincsben van részünk. Nemcsak a logikai felépítése, szerkezeti sajátossága folytán, hanem a háttérben meghúzódó filozófiai, világszemléleti eszmerendszer közvetítőjeként is egyedülálló. Nemcsak információhordozó, hanem kultúrahordozó is: benne van a gondolkodásmód, a történelem, a világlátás. Ezért fontos, hogy ne csak beszéljük, hanem értsük is a nyelvünket, és mindazt, amit közvetít általa.
Nagyon sok tehetséges gyermek, fiatal van, akik nyelvi területen fejlesztik magukat. Számukra is újdonság lenne a magyar nyelvről alkotott szemlélet kitágítása, ismeretük bővítése. Erre a témára a pedagógusok is nyitottak, akik nevelői munkájukban is hasznosítani tudják a szerzett ismereteket.
E célból szervezzük meg a nyelvi sajátosságaink témakörben a tehetséggondozói műhelyeket, két helyszínen: kettőt Sepsiszentgyörgyön és egyet Kézdivásárhelyen, diákoknak és pedagógusoknak egyaránt.
A műhelyek programja
Április 14, kedd
18.00, Eurocenter Amőba konferencia terem (Plugor Sándor Művészeti Liceum diákjai), Sepsiszentgyörgy
Április 15, szerda
11.00, Bod Péter Tanítóképző, könyvtárterem, Kézdivásárhely
13.30, Református Gimnázium, könyvtárterem, Sepsiszentgyörgy
Az előadások időtartama 1 óra, a meghirdetetett alkalmakon elsősorban diákok vesznek részt, de szívesen látjuk az érdeklődőket. Témák: magyar nyelv, róvás írás, a MAG népe állapot helyreállítása.
Az előadóról...
Juhász Zsolt Budapesten élő kortárs író, aki főként a magyar nyelv sajátosságairól, gondolkodásról és életfilozófiáról ír. A „A magyar nyelv, mint útikönyv az élet nevű túrához” című könyv szerzője, amely elgondolkodtató, filozofikus mű, ami a magyar nyelvet nemcsak kommunikációs eszközként, hanem életvezetési „térképként” mutatja be. A könyv alapötlete az, hogy:
- a magyar szavak és kifejezések mélyebb jelentést hordoznak,
- és ezek segíthetnek eligazodni az életben – mintha egy útikönyvet használnánk egy túrán.
Juhász Zsolt nem az akadémiai vonalat követi, hanem sokkal inkább saját gondolatait, világlátását közli könyvekben. Tudatosan felépített egy saját gondolati rendszert, amelyet a könyvein keresztül tár a nyilvánosság elé.
Juhász Zsolt:
- önálló, alternatív gondolkodású szerző
- saját kiadásban publikál
- fő témája: magyar nyelv „mélyebb”, spirituális értelmezése
Könyvei alapján:
- a magyar nyelvet ősi, tudatosan létrehozott rendszernek tekinti;
- a rovásírást és nyelvet szellemi/filozófiai tanításként értelmezi;
- a nyelv formálja a gondolkodást – ahogy beszélünk, úgy látjuk a világot;
- sok magyar szó „szétszedve” új értelmet kap, és rejtett üzeneteket hordoz;
- az élet nehézségei egyfajta „túraként” jelennek meg, ahol a nyelv ad kapaszkodót;
- erős bennük a önismereti és spirituális vonal.
Első ismert könyve:
- A magyar nyelv mint útikönyv az élet nevű túrához (2012)
Folytatásokat is írt:
- II. kötet (2013)
- kapcsolódó mű: A rovás jelrendszer mint útikönyv (2014)
A program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt támogatásával valósult meg.
Pillanatképek az előadásokról
